Magyarországon a lakosság 75 százalékának nincs pénzügyi megtakarítása, 11 százalék bankbetétbe, 10 százalék életbiztosításba fektet, a részvényekbe, illetve részvényalapokba pedig 1-1 százalék - derül ki a GfK Csoport és a Wall Street Journal legutóbbi, 14 országban elvégzett befektetési barométeréből.
Ezzel az eredménnyel még a régióban is rossz helyen állunk, Közép-Európában a megtakarítással nem rendelkezők aránya mindössze 66 százalék, Nyugat-Európában a felnőttek 40, az Egyesült Államokban pedig 22 százalékának nincs félretett pénze. Kelet-Európában akinek van pénze, jellemzően sokkal kisebb a vagyona, mint a nyugat-európai vagy amerikai takarékoskodóknak. Magyarországon például a lakosság csak 2 százalékának, a régióban pedig 1 százalékának van 25 ezer eurót (6,25 millió forint) meghaladó megtakarítása, Nyugat-Európában a lakosság 18 százaléka, az Egyesült Államokban 47 százaléka büszkélkedhet ekkora vagyonnal.
A felmérés szerint a megtakarításokkal rendelkezők a világon mindenhol kockázatkerülők. A biztonságos és mérsékeltebb hozammal járó befektetéseket választaná például az amerikaiak 77 és a nyugat-európaiak 82 százaléka, Magyarországon pedig 74 százalék voksolna a biztonságos befektetésre. Az amerikaiak kockázatvállalási kedvét mutatja, hogy 21 százalékuk szívesen rizikózna a magasabb hozamért cserébe, Nyugat-Európában ez az arány csak 8, Magyarországon pedig 12 százalék. A pénzügyi kultúra alacsony fokára utal, hogy hazánkban a felnőttek 14 százaléka nem tudja eldönteni, kockázatos vagy biztonságos befektetési formát válasszon-e; az USA-ban az ilyen téren bizonytalanok aránya mindössze 2 százalék.
Ez az alapvető kockázatkerülő magatartás tükröződik az igénybevett befektetési formák alakulásában is: az európai magánbefektetők 40 százaléka, az amerikaiak 53 százaléka bankbetétben tartja megtakarításait. Magyarországon is a bankbetét az első, a felnőttek 11 százaléka tartja ebben a pénzét. Nagy népszerűségnek örvendenek emellett mind Európában, mind az Egyesült Államokban az életbiztosítások és nyugdíjalapok is. Lényeges eltérés mutatkozik azonban a részvények megítélésében. Míg Európában csak minden tizedik, Magyarországon pedig minden századik magánbefektető vásárol részvényt, és a részvényalapok kedveltsége is hasonló, az Egyesült Államokban ez az egyik legnépszerűbb befektetési forma. A megtakarítással rendelkezők 42 százalékának van közvetlen részvény és 37 százalékának részvényalap-befektetése.
Az amerikaiak és az európaiak jövő évi megtakarításokra vonatkozó várakozásai is homlok egyenest eltérőek. A tengerentúlon a lakosság mindössze 22 százaléka gondolja, hogy jövőre kevesebb pénzt tud félre rakni, mint az idén, 36 százalékuk az ideihez hasonló, 42 százalékuk több megtakarítással számol. Európában 39 százalék számít az ideinél kevesebb, és csak 16 százalék több megtakarításra. Magyarország különösen pesszimista ebből a szempontból: a lakosság 64 százaléka várja, hogy kevesebbet tehet félre jövőre, mint az idén, és mindössze 6 százalék számít több megtakarításra.
